32. Hogyan írjunk történetet? – Útmutató kezdő íróknak

Amikor megvan a szikra, a zseniális alaptörténet, általában rögtön követi az ihlet és a mindent elsöprő írásvágy is. Sok író ilyenkor egyből tollat (vagy billentyűzetet) ragad, és már veti is papírra a sorokat.

Félreértés ne essék, az ösztönös írás (pantsing) és a tiszta lelkesedés csodákra képes! Azonban a gyakorlatlan írók menet közben rendre azt tapasztalják, hogy a kezdeti lendület után a történet hirtelen kifullad, elfogy az „ihlet”, és fogalmuk sincs, hogyan jussanak tovább a regény felénél. Ez a zsánerirodalomban jól ismert „leülő közép” szindróma.

Hogy ezt elkerüld, érdemes tervezni egy kicsit! Mindegy, hogy fejben, egy kockás füzetben vagy egy hangulatos parafatáblán teszed meg.

Az iránytű: a Premissza

Mielőtt még elvesznél a részletekben, meg kell találnod a történeted magját, vagyis a premisszát. A premissza a könyved belső tételmondata, az az alapvető emberi vagy erkölcsi igazság, amit a sztorival be akarsz bizonyítani (például: „A túlzott ambíció magányossághoz vezet” vagy „A hűség megtöri a legősibb átkot is”).

A jól megválasztott premissza az író legfőbb iránytűje. Ha a történeted közepén elakadsz, csak nézz rá erre a mondatra, és azonnal tudni fogod, milyen irányba kell terelned a cselekményt, hogy hű maradj az üzenetedhez.

A nagy „Miért?”-ek és Orson Scott Card KIKE-elmélete

A tervezés nemcsak annyiból áll, hogy leírod a karakterek külső tulajdonságait vagy listázod a fejezeteket. Hanem abból is, hogy kíméletlenül felteszed a legfontosabb kérdést: Miért?

• Miért van olyan hatással a főszereplőre az indító esemény, hogy elhagyja miatta az otthonát?
• Miért pontosan úgy indul a történet, ahogy?
• Miért pont a városházára kell eljutnia a hősnek?
• Miért pont ott találja meg a választ, és miért pont egy rivális karaktertől kell megszereznie az információt?

Hogy a válaszaid logikusak legyenek, és a könyved ne essen szét, hívd segítségül a híres sci-fi szerző, Orson Scott Card által kidolgozott KIKE hányadost (MICE Quotient). Card szerint minden történet besorolható az alábbi négy strukturális fókusz közé, és ez a fókusz határozza meg, mettől meddig tart a könyv:

• K – Környezetközpontú (Milieu): A történet fókuszában egy idegen, izgalmas világ felfedezése áll. A sztori akkor kezdődik, amikor a hős belép erre az új helyre (pl. Gulliver az óriások földjére vagy Alice Csodaországba), és akkor ér véget, amikor sikeresen távozik onnan.
• I – Információközpontú (Idea): A hajtóerő egy rejtély vagy egy nagy kérdés. A történet ott indul, ahol felmerül a titok (pl. egy gyilkosság vagy egy eltűnt ereklye), a „Miért-kérdések” az információ felkutatása köré épülnek, és a sztori pontosan ott zárul be, ahol az olvasó és a hős megkapja a végső választ.
• K – Karakterközpontú (Character): A fókusz a főhős belső fejlődésén, identitásválságán van. Ott kezdődik, ahol a hős elégedetlen a jelenlegi társadalmi vagy lelki helyzetével, és ott végződik, ahol megváltozik, új szerepet fogad el, vagy végleg elbukik a változásban.
• E – Eseményközpontú (Event): A világ normális rendjének felborulásával indul (egy háború kitörése, egy disztópikus kormány felemelkedése), a cselekmény a káosz felszámolásáról szól, és akkor ér véget, amikor helyreáll a régi rend, vagy megszilárdul egy teljesen új egyensúly.

Ha előre tudod, hogy a te regényedben melyik KIKE-elem dominál, és válaszolni tudsz a strukturális „Miért?”-ekre, a regény megírása már mérföldekkel könnyebb lesz.

Ne aggódj, a szerkezet és a premissza ismerete önmagában még nem oldja meg helyetted a feszült dramaturgia kialakítását vagy a gyönyörű mondatok megformálását – ez még mindig a te írói varázslatod marad!

Viszont a kreatív káosz garantáltan sokkal tisztábbá és céltudatosabbá válik.

Olvasd el a témához kapcsolódó további cikkeinket:

• A populáris dramaturgia szabályai, amiket íróként ismerned kell!
• Felütés és nyitány – és némi Hogyan írj! tanács
• Egyedi világok teremtése – A mítoszoktól a narratív mechanikákig
• A cselekményvázlattól a tökéletes fejezetszerkezetig
• Információadagolás, fokalizáció és dramaturgia a prózában
• A tudatos történetmesélés – ÍGY RÁZD FEL A SZÜRKE HÉTKÖZNAPOKAT!

A szöveg írása közben egyetlen texúriánnak sem esett bántódása.