12. Mi a fene az a premissza, és miért ezen múlik a regényed sikere?

Amikor először találkozol a „premissza” szóval, valószínűleg egy poros filozófia tankönyv ugrik be a klasszikus logikáról („Minden ember halandó, Szókratész ember, tehát…”). Íróként viszont felejtsd el a száraz elméletet! A premissza a te legnagyobb fegyvered, a történeted GPS-e, ami nélkül a cselekményed egy ponton garantáltan a szakadékba zuhan.

De van itt egy kis bökkenő: a könyv- és filmiparban ezt a szót két teljesen különböző dologra használják! Ha nem ismered a különbséget, könnyen elbeszélhetsz a szerkesztők vagy az olvasóid mellett. Nézzük meg, mi a különbség a hollywoodi és az irodalmi premissza között, és hogyan használd őket a regényedben!

1. A hollywoodi premissza: A horog🎬

Ha megnyitsz egy filmes portált (például a Puliwood cikkeit), a kritikusok szinte mindig a történet alapszituációjára, a kiinduló ötletre használják a premissza szót. Ez az angolszász logline vagy pitch megfelelője.

Ez nem más, mint a híres „Mi lenne, ha…?” kérdés. Nem a mély mondanivalóról szól, hanem a szórakoztatásról és a marketingről. Ezzel adod el a sztorit!

• Példa a filmes világból: Mi lenne, ha az amerikai elnök repülője lezuhanna a finn vadonban, és egy tízéves kisfiúval kellene összefognia a túlélésért? (Big Game: A nagyvad)
• Példa a könyvpiacról: Mi lenne, ha 24 fiatalnak egy tévében közvetített viadalon kellene életre-halálra megküzdenie egymással? (Az éhezők viadala)

Mire használd íróként? A hollywoodi premissza a marketingeszközöd. Ezt írod a könyved hátuljára. Ezt mondod el a barátaidnak, és ezzel kelted fel az olvasó figyelmét. Ha ez a premissza unalmas, a kutya sem fogja kinyitni a regényedet.

2. Az irodalmi premissza: A szív (Az Egri Lajos-módszer) 📖

Míg a filmes premissza a felszín, addig a drámaírók és regényírók – különösen a világhírű magyar származású Egri Lajos munkássága nyomán – egészen máshogy használják ezt a fogalmat. Itt a premissza a történeted vezéreszméje, a belső mondanivalója.

Ez egy egy-két mondatos állítás vagy morális igazság, amit a regényed a legelső oldaltól az utolsóig bebizonyít.

Egri Lajos szerint egy jó premissza három részből áll: Karakter + Konfliktus + Végkifejlet.

• Példa 1: A vakmerő ambíció (karakter/tulajdonság) pusztulásba (végkifejlet) taszít (konfliktus). (Macbeth)
• Példa 2: A nagy szerelem (tulajdonság) dacol a halállal is (végkifejlet). (Rómeó és Júlia)
• Példa 3: A vak bizalom áruláshoz és bukáshoz vezet.

Mire használd íróként?

Ez a te személyes iránytűd! Ezt nem kell ráírnod a könyv borítójára, sőt, a karaktereknek sem kell kimondaniuk. De minden egyes jelenetnek, párbeszédnek és cselekedetnek ezt az állítást kell bizonyítania vagy támadnia. Ha a 150. oldalnál írói blokkot kapsz, és nem tudod, merre vidd a sztorit, csak nézz rá az irodalmi premisszádra: azonnal tudni fogod, mit kell tennie a főhősnek.

3. A nyerő páros: Hogyan rakd össze a kettőt? 🤝

A kezdő írók ott hibáznak, hogy csak az egyikre fókuszálnak. Ha van egy király hollywoodi premisszád (alapötleted), de nincs irodalmi vezéreszméd, a sztorid egy ponton üres, akció-orientált katyvasszá válik, amiből hiányzik a lélek. Viszont ha van egy gyönyörű, mély vezéreszméd, de hiányzik az izgalmas alapfelállás, a könyved egy unalmas moralizálás lesz, amit senki nem vesz le a polcról.

A tökéletes regény receptje:

1. Találj ki egy filmes premisszát, ami berúgja az ajtót és megveszi az olvasót! („Mi lenne, ha egy sorozatgyilkos csak rossz embereket ölne?” – Dexter)
2. Építs alá egy irodalmi premisszát, ami mélységet és célt ad a cselekménynek! („Az önbíráskodás végül elpusztítja az emberi lelket és a környezetét.”)

A külső premisszával behúzod az olvasót a könyved világába, a belső premisszával pedig eléred, hogy a történeted még hetekkel az olvasás után is ott motoszkáljon a fejében.

Nálad hogy néz ki ez a kettő? Megvan már a regényed „Mi lenne, ha…?” horga és a mélyebb vezéreszméje?