9. Hogyan alkoss olyan hősöket, akiket imádni fognak az olvasóid? 2/2

Készen álltok arra, hogy a papírra vetett figuráitok tényleg életre keljenek? Az előző rész után most még mélyebbre ásunk Wágner Szilárd elemzésében, és megnézzük, mitől lesz egy karakter a cselekmény mozgatórugója, és hogy mi is pontosan az a sokat emlegetett statikus és plasztikus jelző!

1. A különbözőség ereje: Mi teszi a hőst?

Első ránézésre hőseink sokszor teljesen átlagosak, semmi különleges nincs bennük. Azonban ha kicsit tovább időzünk rajtuk, kezdjük észrevenni az árulkodó jeleket. Ezek azok a vonások, amiktől egy figura végül kiemelkedik a tömegből:

• Az egyik ilyen, hogy elkülönül a korosztályától, nem találja köztük a helyét, vagy a közössége nem akarja, hogy közéjük tartozzon, mert valamiben eltérnek a nagy átlaghoz képest.
• Ilyen apró eltérés lehet, ha egyke vagy zabigyerek.
• Eltérhet a bőrszíne, vallása, nemi identitása, netán csak annyi, hogy mást tart fontosnak az életben, szemben a többiekkel.
• Lehet még ilyen különbség, ha képes varázsolni, érti az állatokat, vagy épp van egy szuper képessége.

Ezek a tulajdonságok, és az, hogy a közösség szélére szorult, más rálátást biztosít számára a világra. Azaz más szemszögből szemléli a dolgokat, éppen ezért tovább növeli a különbözőségét a közösségéhez képest, mivel olyan dolgokat és összefüggéseket is észrevesz a saját és mások életében, amit csak abból a nézőpontból tehet meg, ahol, amiben van.

Ez pedig újabb ellenérzést kelt a közösség többi tagjában, mert egyre kevésbé értik, hiszen ők nem úgy látják a dolgokat. Aztán elérkeznek az életben azok a pillanatok, amikor ez a különbözőség segíti hozzá, hogy a felmerülő problémákat másként kezelje, másként közelítse meg, és ezáltal megoldást talál annak megoldására.

💡 Írói tipp a megfigyeléshez:

Legegyszerűbb ennek a különbözőségnek a megfigyelésére, ha gyerekeket nézünk. Figyeld meg a viselkedésüket, a logikájukat, ahogy értelmezni próbálják a körülöttük lévő világot. Később jöhetnek a szakkönyvek és más könyvek, amelyek olyan személyekről szólnak, akik valamiért másként látják a világot. Ezek közé tartoznak a néprajzi és kultúrantropológiai könyvek, pszichológiai könyvek, tudományos könyvek, vagy valamilyen eltérő világképpel rendelkező személy önmagáról írt vagy ahogyan világot látja könyve. (Amikor közösségről beszélünk, az a szociális közeget jelenti: család, óvoda, iskola, a környék ahol lakik stb. ).

📌 Jegyezd meg!

„Arról írj, amit ismersz.” helyett

„Amiről írsz, azt ismerd meg.”

2. A nagy kérdés: Cselekmény vagy Karakter?

Ti hogyan alkottok karaktert? A cselekményekhez igazítjátok, vagy a karakterhez a cselekményeket? Bármelyik is a válasz, miért? (Mielőtt tovább olvasol, próbáld a kérdést megválaszolni.)

A történet szempontjából teljesen mindegy, hogy az író melyiket preferálja, amennyiben a karakter reakciói összhangban vannak a konfliktusokkal. Alapvetően a karakteralkotás szempontjából annyi befolyása van a történetre, hogy milyen karakterrel fogunk dolgozni az írás során. Statikussal vagy plasztikussal?

3. A Statikus Karakter (Aki kőbe vésett elvekkel él)

Jellemzői: Viselkedése, a dolgokhoz való állása nem változik a történet során, a konfliktusokat elsődlegesen ezek a jellemzők indítják el, határozzák meg esetükben, akár fő- vagy mellékszereplők. Ugyanígy ezek a jellemzők előre is vetíthetik történetbeli sorsukat.

Világnézete: A statikus karakter mindig az elvei, világképe alapján dönt, többnyire feketén-fehéren látja a világot.

Írói szemmel: Történetíróként hálás statikus karakterekkel dolgozni, mert nem kell sokat gondolkodni, hogy adott helyzetben, mit cselekszik. Mindig adja magát, ahogyan Rejtő figurái is mindig kiszámíthatóan viselkedtek adott helyzetekben. Mellette viszont pont ez a kiszámíthatóság okozta történeteinél a komikumokat, amikor a statikus karakter a nem elvárt módon reagált. Ettől még nem lett plasztikus, pusztán egy jól alkalmazott trükk arra, hogy az olvasót kizökkentsük a megszokásból, és mellette teremtsünk egy humoros jelenetet.

Mikor használd? A statikus karakter a legalkalmasabb arra, hogy karakterközpontú történetet írjunk.

Példák: Eddard Stark, Cersei Lannister, Philip Marlowe.

(Érdekesség a popkultúrából: Éppen ezért csalódtak sokan a rajongók közül Luke Skywalker karakterében, mert a VII. részben már bizony egy plasztikus karaktert hoztak a készítők, aki szembement az addigi világképével, és megkérdőjelezte, hogy mi lehet jó és rossz, és hogy ezek nem mindig határolódnak el egymástól, hanem néha egy egészet alkotnak, ezért az egyensúlyra kell törekedni.)

4. A Plasztikus Karakter (Aki a szemünk előtt formálódik)

„A fejlődés mindig változást hoz magával, viszont a változás nem mindig jár együtt fejlődéssel” – C. G. Jung

Jellemzői: Akinek külső vagy belső jellemzői eltérnek az átlagostól, ezért a figyelem rá irányul, az események sűrűjében is meghatározóvá válik, akár fő- vagy mellékszereplő. Ezek a karakterek képesek az önmarcangolásra, öniróniára, önreflexióra, olykor kétségbe vonja kompetenciáját, képességeit; az örök hezitálók, akik mindig azon töprengenek, mi lenne a helyes választás.

Az érzelmi kapocs: Ezek a dilemmák vezetik el az olvasót olykor felismerésekhez, az élettel való párhuzamok észrevételéhez vagy a karakterrel való azonosulásához.

Mikor használd? A plasztikus karakterek a legalkalmasabbak olyan történetek írására, ahol a körülmények változásai miatt a szereplő változását akarjuk bemutatni, ábrázolni. A fent leírtak alapján a plasztikus karakter jól alkalmazható a cselekményközpontú történeteknél, mivel az ő jellemét lehet finomítani, hogy úgy reagáljon, ahogyan elvárjuk. Náluk nem fog meglepődni az olvasó, ha valamiről megváltozik a véleménye (már ha ez a változás logikusan van felépítve), ezáltal a motivációja és a reakciója a környezeti behatásokra.

Példák: Han Solo, Arya Stark, Goldmund.

✍️ Zárásként egy kis írói házi feladat! Válaszoljátok meg magatoknak az alábbi kérdéseket:

1. Mitől tudott eredményes lenni Dr. Richard Kimble a Szökevény című filmben és Katniss Everdeen az Éhezők viadala című regénysorozatban?
2. Mitől tudott eredményes lenni Philippe Marlow, Sherlock Holmes, Miss Marple vagy Harry Hole a nyomozásai és Indiana Jones a műkincsek védelme és visszaszerzése során?