8. Mi történik, ha nem fogy a könyved?

A nagy könyvesbolti valóság:

Mi történik, ha nem fogy a könyved? 📚📉

Azt hiszed, hogy ha a könyved végre kikerült a Libri vagy a Líra polcaira, akkor hátradőlhetsz, és a sztorid már eladja önmagát? Hatalmas tévhit! A magyar könyvpiac egy kőkemény biznisz, ahol a fizikai polchelyért ádáz küzdelem zajlik. Ha a könyved nem pörög, a rendszer kíméletlenül kilöki magából.

Utánajártunk, hogyan működik a magyarországi könyvterjesztő hálózatok (Libri, Líra, Book24) rendszere, és mi történik a színfalak mögött, amikor egy könyvet egyszerűen leselejteznek a boltokból. Íme a legfontosabb szakmai kulisszatitkok, amikkel kezdő (és haladó) íróként tisztában kell lenned!

1. Az alapok: A „bizományosi terjesztés” csapdája 🕸️

A legnagyobb tévhit, hogy a könyvesboltok megveszik a könyvedet a kiadótól. A magyar piac majdnem 100%-ban úgynevezett bizományosi rendszerben működik.

Ez azt jelenti, hogy a Libri, a Líra vagy a Book24 csak befogadja a könyveket, de nem fizet értük előre. A kiadó (vagy szerzői kiadás esetén te) csak azután kapja meg a pénzt, ha a könyv a kasszánál ténylegesen el is kelt (ezt hívják fogyásnak).

A rendszer a kiadók számára brutális kockázattal jár: a terjesztők átlagosan a könyv borítóárának 50-60%-át tartják meg árrésként, az elszámolás havonta, a kifizetés pedig akár 60-90-180 napos csúszással történik. Ha a könyv nem fogy, a terjesztőnek nincs anyagi bukása – a kockázatot egyedül a kiadó (szerzői kiadás esetén te) viseli.

2. Mit jelent a „nem megfelelő értékesítési adat”? 📊

A könyvesboltok nem érzelmi, hanem tisztán matematikai alapon döntenek. Nincs publikus, kőbe vésett szám (pl. „ha nem adsz el havi 50 darabot, repülsz”), mert ez függ a zsánertől, a boltmérettől és az évszaktól is, de a fő mutató a forgási sebesség.

Egy fizikai könyvesbolt (Libri, Líra) polcain véges a hely. Hetente több száz új cím jelenik meg a magyar piacon. Ha a te könyved hetekig csak áll a polcon, és nem generál bevételt, akkor veszteséget termel a boltnak, hiszen egy olyan újdonságtól veszi el a fizikai helyet, amit a vásárlók vinnének, mint a cukrot. Amint a könyved forgási sebessége egy bizonyos algoritmus által figyelt minimum alá esik, a rendszer automatikusan jelzi a boltvezetőnek*, hogy a kötet mehet vissza a raktárba.

*Sokszor a boltvezetők azok, akik eleve döntenek arról, hogy a boltjuk kínálatába az adott könyv bekerüljön-e.

3. A kegyetlen stopper: Mennyi ideje van a könyvednek? ⏱️

Egy újonnan megjelent könyvnek általában 3-6 hónapja van bizonyítani.

Az első hónap (A mézeshetek): A könyved kikerül a kiemelt asztalokra, az „Újdonságok” polcra**. Itt van a legnagyobb esélye az impulzusvásárlásoknak.

2-3. hónap: Ha nem robban be a siker, a könyv lekerül a kiemelt asztalokról, és bekerül a normál, gerinccel kifelé fordított polcrendszerbe*** (ahol már sokkal nehezebb észrevenni).

4-6. hónap: Ha a polcon sem generál folyamatos eladásokat, a boltvezető leveszi, bedobozolja, és visszaküldi a központi raktárba.****

**Legtöbb esetben csak akkor, ha fizetsz érte!

***A legtöbb esetben a könyved csak ide kerül. Sem a kiadónak, sem az írónak nincs ráhatása, hogy a könyvét borítóval felfelé tegyék ki.

****Sok esetben 2-2 példány azért marad készleten, és van hogy még további pár hónapig még elérhető. Erre jó megoldás, ha az olvasóitokat arra ösztönzitek, hogy mindig a boltban keressék a könyveiteket, és ha nincs készleten, akkor bolti átvételre kérjék. Mert ha legalább 2-3 vevő is odakér egy olyan könyvet, ami amúgy nem volt (vagy már nincs) készleten, akkor a későbbiekben attól az írótól rendelnek készletre.

4. A rettegett R-betűs szó: A Remittenda 📦

Amikor a könyvek végleg kikerülnek a bolti forgalomból, remittendává válnak. Ez a visszáru. A terjesztő közli a kiadóval, hogy „nesze, itt van ezer eladatlan példány, vidd el a raktárunkból”.

Mi lesz ezekkel a könyvekkel?

• Visszakerülnek a kiadó/szerző pincéjébe porosodni.
• Durván leárazzák őket (outlet könyvesboltok, könyvkiállítások, raktárvásárok – hajrá árkötöttség! ).
• Legrosszabb esetben bezúzzák (papírhulladékként megsemmisítik) őket, mert a raktározásuk többe kerülne, mint amennyit érnek.

5. Van különbség Libri, Líra és Book24 között? 🏪

Libri és Líra: Mivel ők tartják fenn az ország legnagyobb könyvesbolthálózatait, náluk a legkegyetlenebb a „polcharc”. A fizikai tér korlátai miatt nagyon gyorsan és radikálisan forgatják a készletet. Ami nem az elvárt szerint fogy, megy a remittendába.

Book24: Ez a terjesztő (melyet független kiadók alapítottak) elsősorban webáruházként funkcionál. Az online térben érvényesül az úgynevezett „long tail” elmélete: mivel nincs fizikai polc, ami betelne, az online adatbázisban a könyvek gyakorlatilag végtelen ideig elérhetőek maradhatnak. Azonban a fizikai példányokat nekik is raktározniuk kell valahol, így a teljesen halott, nullás forgási sebességű könyveket egy idő után ők is visszaküldik a kiadónak raktárfelszabadítás céljából.

Összegzés:
A könyvterjesztők nem jótékonysági intézmények (a kiadók sem); a polcaikon csak a pörgős eladásokat produkáló könyvek maradhatnak meg. Pontosan ezért életbevágó az az írói marketing és márkaépítés, amiről a korábbiakban is beszéltünk. Ha te nem hajtod be az olvasókat a boltba, a könyved pillanatok alatt egy doboz alján, a „remittenda” feliratú raklapon végzi!

Szóval, a könyvkiadás nem egy délutáni séta a parkban, de ha kitartó vagy és megfelelően felkészülsz, simán megvalósíthatod az álmodat!

🔗 Ha érdekel a könyvkiadási és terjesztési feltételeink, katt ide: Stílus és Technika kiadó