A könyvkiadás műhelytitkai és szakemberei
Egy jó kézirat még csak a nyersgyémánt. Ahhoz, hogy ragyogó, kelendő könyv váljon belőle, egy kiválóan összehangolt kiadói csapat munkájára van szükség.
A könyvkiadás folyamata a kézirat beérkezésétől a nyomdakész állapotig nem más, mint egy többállomásos minőségbiztosítási láncolat. Ez a folyamat különösen érzékeny és összetett a szépirodalmi művek (regények, novellák) esetében, ahol a tények és a helyesírás ellenőrzésén túl a történet lelkével és ívével is elmélyülten kell foglalkozni.
Cikkünkben nem csak a folyamatot szeretnénk bemutatni, ahogy a kéziratból könyv lesz, hanem a szakembereket is, hogy kinek mi a feladata és mit is csinál pontosan.
1. A kiadói műhely kulcsszereplői és feladataik
A könyv megszületésén számtalan szakember dolgozik párhuzamosan és egymásra épülve.
A kiadói referens / kiadóvezető
A kiadói referens a folyamatok operatív és stratégiai motorja. Tervezi, irányítja és ellenőrzi a kiadó szakszerű és szabályszerű működését, a gazdálkodást és az adminisztratív teendőket. Kapcsolatot tart a szerzőkkel és szerkesztőkkel, gondoskodik a szerzői jogi felhasználási szerződések megkötéséről. Ő felel a kiadvány fizikai, külső arculatáért, így a terjedelemért, a tipográfiáért, a papírtípusért és a kötészetért is.
A felelős szerkesztő és az irodalmi szerkesztő
A szerkesztő a kézirat tartalmi és formai gondozója, a szerző legfőbb szakmai társa. Ügyel a kötet szerkezetére, a világos elrendezésre, valamint a műfajhoz illő konzisztens stílusra. Míg a tudományos műveknél a hivatkozások, nevek és jegyzetek pontosságát ellenőrzi, addig a szépirodalmi műveknél az ő feladata a történet dramaturgiájának, cselekményének és karaktereinek mélyreható elemzése és gondozása. Kiszűri a logikai hibákat, az ismétléseket, valamint a nyelvi és stiláris következetlenségeket.
A szakmai lektor
Tudományos vagy szakkönyvek esetén elengedhetetlen a független szakértői kontroll. A tudományos jellegű kéziratokat minősíti és szakmailag ellenőrzi. Ezt a feladatot általában legalább két független, tudományos fokozattal rendelkező lektor anonim bírálat keretében végzi el.
Az olvasószerkesztő és a korrektor
A korrektor és az olvasószerkesztő a nyelvi és szöveghelyesség kulcsemberei. Végzettségüket tekintve sokszor nyelvszakos tanárok, kiemelkedő általános műveltséggel és szótárkészlettel. Míg a hagyományos kiadásban a korrektor a kiszedett szöveget vetette össze a kézirattal, a mai számítógépes világban elsősorban a helyesírási, elütési és nyelvhelyességi hibák kigyomlálása a feladata. Alapszabály, hogy a korrektor nem foglalkozik a szöveg tartalmával vagy a történettel, hanem kizárólag a nyelvtani hibákat javítja.
A tördelőszerkesztő és grafikus (lépszerkesztő)
Ők a vizuális megformálásért felelős szakemberek. A képszerkesztő előkészíti és minőségileg beállítja az illusztrációkat. A tördelőszerkesztő megtervezi a kiadvány tipográfiáját, szedéstükrét, és elkészíti a betördelt levonatot a kiadóval és a szerzővel egyeztetve.
2. A szépirodalmi szerkesztés speciális fázisai: A történet lelke
A regények és irodalmi művek esetében a szerkesztői munka egy nagyon mély, analizáló folyamat, amely jól elkülöníthető szintekre tagozódik.
Tartalmi, avagy fejlesztő szerkesztés
Ez a szöveggondozás első és legmélyebb köre, amikor a szerkesztő a történet gerincét, a nagyobb strukturális hibákat vizsgálja.
• Dramaturgia és logika: Kiemelt figyelmet fordít a dramaturgiai problémákra, például a hiányzó vagy megtört dramaturgiai ívre, valamint a konfliktusok hiányosságaira. Ahhoz, hogy a cselekmény befogadható legyen, a szerkesztő kiszűri a történet logikai hibáit és ellentmondásait. Szükség esetén felesleges jeleneteket vagy teljes cselekményszálakat is kihúzathat az íróval, vagy éppen új, hiányzó részek megírását javasolhatja.
• A szerző feladata: Fontos szakmai szabály, hogy a logikai és dramaturgiai hibák átírása, javítása minden esetben a szerző feladata; a szerkesztő soha nem nyúlhat bele ilyen mélységben a szövegbe, csupán rávilágít a problémákra és irányt mutat.
Karakterábrázolás és érzelmi ív
A regények mozgatórugói maguk a karakterek, hiszen ők vonják be az olvasót a történetbe.
• Hitelesség: A szerkesztő szigorúan ellenőrzi a karakterek hitelességét és az érzelmek átadásának minőségét. Ha a karakterábrázolás nem megfelelő, azaz egy szereplőről nem derül ki elég információ, nem elég jól pozicionált, az olvasó nem fog tudni kötődni hozzá.
• Érzelmi mélység: A szerkesztő feladata jelezni a szerzőnek azt is, ha az érzelmi ív túlságosan egy síkon mozog, vagy ha a szereplők reakciói laposak és hiteltelenek.
Stilisztikai szerkesztés
Amikor a történet dramaturgiája és a karakterek már a helyükön vannak, következik a stilisztikai, szövegszintű finomhangolás. A szerkesztő ekkor azt vizsgálja, hogy a stílus végig egységes-e, a szóhasználat illeszkedik-e az adott zsánerhez, és gördülékenyek-e a mondatok. Ebben a fázisban hullanak ki a szövegből a felesleges szóismétlések, a túlírások, a képzavarok és a klisés megfogalmazások.
3. A kézirat útja a beérkezéstől a nyomdáig
A könyvkészítés munkafolyamata jól elhatárolható, egymásra épülő szakaszokból áll.
I. Szakasz: beérkezés, előértékelés és szerződéskötés
A szerző eljuttatja a digitális kéziratot (például .doc, .docx vagy .rtf formátumban) a kiadóhoz a megjelentetési szándéknyilatkozattal. A kiadó szerkesztője előzetesen átolvassa a kéziratot, véleményezi, ellenőrzi a benyújtási feltételeket, és javaslatot tesz a kiadására. A pozitív döntés után a kiadói referens bekéri a szerző adatait és megköti a felhasználási szerződést.
II. Szakasz: fejlesztő szerkesztés és szakmai lektorálás
Tudományos munkáknál a független lektorok megteszik a szakmai észrevételeiket, amit a szerző beépít a szövegbe. Regények esetén ekkor zajlik az intenzív tartalmi és fejlesztő szerkesztés: a szerkesztő és a szerző közösen helyrerakják a dramaturgiai íveket, a karakterábrázolást, és kiküszöbölik a logikai ellentmondásokat.
III. Szakasz: nyelvi lektorálás (stilisztika) és korrektúra
A tartalmilag és szerkezetileg véglegesített kéziratot a nyelvi lektor és a korrektor helyesírásilag, nyelvhelyességileg átfésüli. A nyelvi lektor elektronikusan végzi a korrektúrázást. A javaslatokat a kiadó egyezteti a szerzővel, aki a kért módosításokat elvégzi, és a javításokat csak indokolt esetben, a szakmai tartalmat érdemben módosító oknál fogva bírálhatja felül. A minőség érdekében érdemes (lenne) legalább 3 embernek (szerző, szerkesztő, korrektor) átnéznie a cikket vagy kéziratot.
IV. Szakasz: tördelés, címnegyedív és borítótervezés
A korrektúrázott végleges kézirat a tördelőszerkesztőhöz kerül, aki a kiadó és a szerző bevonásával kialakított tipográfia alapján betördeli a kötetet. A kiadó eközben megtervezi a címnegyedívet, és megigényli az OSZK-tól az ISBN azonosítót, amelyet a tördelőszerkesztő elhelyez a kiadványban.
V. Szakasz: tördelés utáni ellenőrzés, imprimálás és nyomda
A betördelt oldalakon (levonaton) a tördelés után is történik egy ellenőrzés, ahol a fizikai elválasztásokat és a soregyeneket javítják. A nyomdakész kiadványt a borítótervvel együtt a kiadó eljuttatja a szerzőnek jóváhagyásra. A végső rábólintás (imprimálás) után az anyag eljut a nyomdába. A nyomdai kivitelezést követően a kiadó átadja a tiszteletpéldányokat a szerzőnek, és eljuttatja a kötelespéldányokat az Országos Széchényi Könyvtárhoz.
Ugye, hogy nem is olyan bonyolult? 
🔗 Ha szeretmél tájékozódni szolgáltatásainkról, katt ide: Szolgáltatási csomagok
0 hozzászólás