1. A regényírás alapjai

Bármilyen egyszerűen is hangzik, idővel rá fogsz jönni, hogy ha olyan történeteket akarsz írni, ami a közönségnek tetszik, amely népszerűvé válhat, netán a bestseller listákra is felkerülhet, hát azt egyáltalán nem könnyű megírni.

Ha a történetírás kisördöge most bújt beléd, azaz nincs évtizedes gyakorlatod, nem forogtál írói körökben, ahol a kezdő lépéseidnél segítettek, tanácsokkal láttak el, kijavították a hibáidat, akkor bizony sok munka vár rád. De ne csüggedj! A Könyvserpa azért van, hogy segítsen. Például ingyenes tanácsokkal, tippekkel.

Akkor kezdjük az elején.

Ahogy Dr. J. Evens Prichard professzor is írta  „A költészet értelmezéséről” című örök klasszikusában: „Mi a költészet?”

„A költészet teljes megértéséhez, meg kell vizsgálnunk a versformákat, a költői képet, a kifejezésmódot. Aztán fel kell tennünk két kérdést. Az első, hogy mekkora képzelőerővel sikerült a költőnek megvalósítania a szándékát? A második, hogy milyen jelentős a szándék, a téma. Az első a vers művészi tőkéjére, a másik a fajsúlyára vonatkozik. Ha a művészi megvalósulást a grafikon vízszintes s oldalán, a fajsúlyt a függőlegesen ábrázoljuk, megkapjuk a vers értékét. Így egy Byron vers függőlegesen elég magasra szökken, de vízszintesen csak alacsony értéket ér el. Ezzel szemben egy Shakespeare szonett függőlegesen és vízszintesen is komoly értéket ér el.”

Állj! Állj! Állj! Na nem! Ilyen hülyeséggel nem foglak traktálni, arra van sok más weboldal, blog és a többi. (Aki meg talán nem tudná, hogy melyik filmből van az idézet, az sürgősen pótolja be. Holt Költők Társasága.)

A regényírás többféleképpen történhet, mert ahány író, annyiféle módszer van, bár a legtöbb író besorolható két halmazba.

Az egyik író jegyzetel, vázlatokat készít, megtervezi a történet minden pillanatát, de mindezt papíron, parafatáblán, számítógépes doksikban, kimondottan íráshoz használható programban és a többi. Neki muszáj leírva is látnia a történetet, mert így látja át jobban, így érti meg jobban az összefüggéseket, és ez segít továbbgondolni akár egy jelenetet vagy fejezetet.

A másik típusú író pedig mindent fejben csinál. Nem ír, nem jegyzetel, hanem kitalálja a sztorit, megtervezi, végiggondolja többször is, dönt arról, mit hogyan fog megírni, és amikor már minden a helyére került benne a történettel kapcsolatban, na, akkor kezd el írni.

A fenti két módszerból jól látszik, hogy a regényírás elsősorban gondolkodási folyamat. Gondolkodási, mert minden részlettel tisztában kell lenned.